Bejegyzések az alábbi címkékkel: ‘Mickey Long’

A MU szerzői 4. – Interjú Mickey Longgal

Mickey Long

A Mysterious Universe nagy világ, melynek alkotói közül Dave Howard most Mickey Longot vette célba, és kérdezte ki.
Mickey Long, a humor és a szóviccek királya. Az oligarcha vérvonala című antológiában a Patrick J. Morrisonnal is együtt dolgozott, és önállóan is hozott egy szórakoztató alkotást, a „Robbanás Vlagyivosztok felett”-et. Ő a titkok őrzője, a névtelenek királya, akiről ha kérdeztek, az „aka” szócskáról csak az jutott eszedbe, hogy hiábavaló! Mickey Long azonban most felfedte a titkot, és megismerhetjük őt személyes valójában, aki griffekkel és sárkányokkal szárnyal!

DH: Pár rövid mondatban magadról azoknak, akik még nem ismernek:
ML: Rákosi Miklós néven láttam meg a napvilágot, még valamikor a múlt évezredben. Gyermekként mindenki talál ki világokat, történeteket, és én sem voltam kivétel. Ez a szenvedélyem engem viszont a mai napig elkísér. A históriák mozgóképként forognak lelki szemem előtt, nekem csak figyelnem és jegyzetelnem kell.
A Karcolat.hu internetes oldalán kezdtem publikálni az írásaimat, ahol majdnem hatvan feltöltött alkotásom van. Szerencsémre egy olyan csapatba botlottam bele, akik mindenben segítettek.
Azóta garázdálkodtam már a Mysterious Universe világában, egy novella erejéig irányítottam Ammerúnia hősét, Asslanthasi Aldyrt, és létrehoztam egy bohókás mesevilágot, az Arany Tölgyfalevél Tanodát, amely két részt ért meg idáig.
Cetliken, noteszekben és blokkok hátulján születnek meg a különböző történetek farkasemberekről, Darrgenor nyughatatlan lakóiról, aranyos griff hátán repülő lurkókról, vagy akár gőznyugati makaróni-westernhősökről…

DH: Min dolgozol, mit írsz most, és hogy jellemeznéd csupán három szóban (ha nagyon el akarod mondani, lehet több is)?
ML: Humoros-háborús-hírós 😀 A munkacíme egyelőre : Hogyan lopjunk kisbolygót?
Az első mondat: Zuhanás közben az űrkabinom átlépte a hangsebességet, még a szigetelés és az erőtéren át is hallottam a levegő robbanását. A Special Space Service, azaz a 3S nem sokat áldozott a meghajtásra, egyszerűen kivágták a deszant kapszulákat az űrbe, a többit elintézte a gravitáció.
Ez ugyan kettő mondat, de ezen nagystílűen át kell siklani 😉 . A sztori 2911-ben játszódik… de ne szaladjunk ennyire előre. 

DH: Melyik általad teremtett karakternek kívánnál szebb életet és miért / MU-n kívül is lehet /?
ML: Steven Markman. Ő egy steamwest/ gőznyugati kisregényem szereplője, aki még kiadás előtt áll. Hatalmas vigyoránál csak az amnéziája és a szíve nagyobb. Ez utóbbit sokan ki is használják. Habár, ha jobban belegondolok, akkor a többit is.
Ő megérdemelne egy olyan világot, ahol nem verik át, és a jó tett helyébe jót várhat, nem pedig egy acélköpenyest.

DH: Melyik nem általad teremtett karakterről írnál szívesen / MU-n kívül is lehet /?
ML: Hmm…. Jó kérdés. Paul Wittgen mindenképp dobogós helyen lenne, holtversenyben Takeshi Kovacs figurájával.

DH: Amikor éppen egy történetet írsz, mi a napi rutinod? Hogy illeszted az írást az életedbe?
ML: Folyamatosan ötletelgetek, jegyzetelgetek. Mindig van nálam notesz, vagy ha nem, akkor megteszi egy blokk hátulja vagy bármilyen cetli is. Van, amikor egy az egyben átemelem a sztoriba, de olyan is, hogy két nap múlva rájövök, teljesen ki kell hagynom.
Amikor szabadnapjaim vannak, előkapom a cetliket, sorba rendezem, és monitorra vetem. Lábon ki tudok hordani legalább két stroke-t, amikor rájövök, hogy valamerre elkevertem az ötletpapírokat.
A hagyományos – toll-papír – módon jobban forog az agyam, mintha csak a képernyőt nézem.
Szerencsére a környezetem tolerálja – vagy csak beletörődött? 😀 – ezt a grafomán dilimet.

DH: Melyik három könyvet tudnád kiemelni az utóbbi pár évből, ami nagyon tetszett és hatással volt rád?
ML: Richard Morgan Takeshi Kovacs trilógiája ( oké, ez egymagában három könyv 😀 )
Harrison Fawcett Katedrális ( ez pedig négy… 😉 )
Terry Pratchett bármelyik könyve… (ez pedig sok 😀 )

DH: Melyik az a három könyv az utóbbi pár évből, ami csalódást okozott, vagy végig sem tudtál olvasni?
ML: Richard Morgan Az acél emléke… én elhiszem, hogy ez most a divat, de akkor maradi vagyok.
Paolo Bacigalupi A felhúzhatós lány. Pedig eskü el akartam olvasni, de nem fogott meg az elején. Talán, valamikor adok neki még egy esélyt.
… igen, és ez pedig csak kettő. 😀

DH: Mi a terved a jövő évre?
ML: Remélem, hogy az Ünnepi Könyvhétre megjelenik az Arany Tölgyfa Tanoda harmadik része, illetve a gőznyugati történetem, A jó, a rossz és a csavaros címmel.

DH/ML: / azaz a szabályok értelmében az interjúalany is kérdezhet magától / Miért éppen Mickey Long? 
ML: Ez is jó kérdés. 😀 Sok helyről megkaptam már, hogy gyanúsan pornósztár csengése van a nevemnek. De itt és most töredelmesen bevallom, hogy sosem voltam az… 😀 Amikor regisztráltam majd’ tíz éve a Karcolatra, kellett egy nicknév. Az angol Mickey adta magát, aztán rájöttem, hogy ez kevés. Abban az időben hosszú, vállig érő hajam volt, Lorenzo Lamas-osan összefogva. Így adta magát a Long, Mickey Long… 😀

Köszönöm szépen! Rajongók jobbra, színészek balra el, csokit ide helybe!

További interjúk:
A MU szerzői 12. – Interjú Anthony Sheenarddal
A MU szerzői 11. – Interjú Harrison Fawcett-tel
A MU szerzői 10. – Interjú Böszörményi Gyulával
A MU szerzői 9. – Interjú Dwayne Hudsonnal
A MU szerzői 8. – Interjú I. M. Broddal
A MU szerzői 7. – Interjú Alex Gloverrel
A MU szerzői 6. – Interjú S. Ladislaw Cornelius-szal
A MU szerzői 5. – Interjú Andrew Fiddlerrel
A MU szerzői 3. – Interjú Gábriel B. Cobblerrel
A MU szerzői 2. – Interjú F. Tóth Benedekkel
A MU szerzői 1. – Interjú Patrick J. Morrisonnal

HAMAROSAN!!!
Megjelent