Szerzőink karácsonyi megjelenései
Habár idén ősszel csupán egy MU-kötet látott napvilágot, Az evolvens kalózai című antológia, a Mysterious Universe szerzői nem tétlenkedtek az ősszel, és a karácsony közeledtével más kiadványokat is megjelentettek. Kis kitekintőnk három művet – egy albumot, egy zenés mesekönyvet és egy képregényt – mutat be.
A két nyelvű Hungary 360° című album 71 panorámaképen és 124 kisebb fotón mutatja be Magyarország tájait, városait, embereit a közönségnek. D. Varga Tamás igényes és csodálatos képeihez SZÉLESI SÁNDOR (Anthony Sheenard) írt történelmi összefoglalókat, illetve hangulatos kommentárokat. A történelmi szövegek elvezetnek bennünket a honfoglalástól egészen a máig, és hitelesen idézik föl a régmúltat, míg a panorámafotók melletti sorok rávilágítanak a magyar tájak és emlékek különleges hangulatára. Ezek a kommentárok hol mesések, hol a hely szellemét elevenítik föl: különös költőiséggel és szeretettel szólnak arról a rengeteg csodáról, amely a képeken látható.
BÖSZÖRMÉNYI GYULA IBBY és Körtemuzsika díjas író is különleges kötettel kedveskedett olvasóinak, mely december 1-étől kapható a könyvesboltokban. A Kerekalma mesék a legfiatalabbaknak szólnak: kedves-hangulatos történeteken keresztül vezetik el a gyerekeket a mesevilág varázslatos vidékeire.
A kötet CD-melléklettel jelent meg, amelyen az Alma együttes Téli alma, nyári alma című albuma található meg, számos vidám hangvételű dallal.
A két kötet mellett nem kevésbé érdekes színfolt a harmadik. A Mysterious Universe könyvek címlapját készítő ODEGNÁL RÓBERT-nek a közelmúltban önálló, színes képregényalbuma jelent meg. A sötét hangvételű, egyedi technikával készült Rév – A hívó alkotás főhőse egy “hívó”, aki előtt képekben feltárulnak a jövő eseményei. A férfi a rossz előjelek ellenére elvállal egy feladatot, mely minden eddiginél veszélyesebb. Az egyedülálló kötet 48 oldalas, a folytatás 2006-ban várható.
Megjelent Az evolvens kalózai
Jó hír a Mysterious Universe olvasóinak: a Kaposvári Nyomda elkészült a kötetekkel, és november 11-én le is szállította őket a nagykereskedelmi raktárba. Azaz 14-étől már a könyvkereskedések polcain a legújabb MU-könyv. Karácsony előtt megújult küllemmel kapható a Mysterious Universe világ legújabb antológiás kötete.
A Graal kiadó megújult formában jelenteti meg a Mysterious Universe világának regényeit és novellásköteteit. Ezt rögtön megtapasztalhatják azok akik kézbe veszik a kötetet. A címlapot Odegnál Róbert festette.
Ajánló:
I. M. Brod kötetindító novellájában a Zágonyi Károly nehézdandár sorsát követi nyomon az energiaháború vészterhes napjaiban, majd Harrison Fawcett egy különös, elméleti időutazásra invitálja az olvasót. Írásának főszereplője, egy csinos, egyetemista lány, aki különleges párhuzamokra lel Hitler és Napóleon életében. Arra a következtetésre jut, hogy titokzatos Katedrális állhat a háttérben. De vajon mit szól ehhez a Katedrális? Gabriel B. Cobbler főhőse egy soha nem látott szárazföldi ütközetről számol be, amelybe csupán véletlenül csöppent bele, s ahol az ember csak áldozat lehet. Dave Howard novellája egy elképzelhetetlenül szerencsétlen nap eseményeit eleveníti fel. A történetet egy nagyszájú csempész beszéli el, akitől mindenki a hajóját szeretné megszerezni, és aki estére egy egész konföderációt magára haragít. Böszörményi Gyula egy waharián techosámán által készített szerkezettel bűvöli el olvasóit, és őrjíti meg űrben csatangoló főszereplőjét. Kevin H. Twelve viking kalózai pedig azt teszik, amit a vérük diktál: rabolnak és fosztogatnak, néha józanon, néha részegen. Egészen addig, míg egy űrszentélyben szembe nem kerülnek a legsötétebb fekete mágiával. Anthony Sheenard kötetzáró írásában York Ketchikan békésen várja egy régi barátját egy metropolisz űrrepterén, amikor rálőnek egy rakétával. Ha a titokzatos merénylő számolt volna azzal, hogy tettének milyen súlyos következményei lesznek, nyilván jobban céloz…
A novellák kalandosan, időnként humoros és könnyed stílusban idézik fel a harmadik évezred egy-egy pillanatát. Néha korok és évszázadok választják el őket egymástól, ám aki kézbe veszi e kötetet, az rögtön megérzi az összekötő szálat: a Mysterious Universe varázslatos atmoszféráját.
Dedikálás a Duna Plazában
December 10-én, szombaton a Duna Plaza Alexandra Könyvesházában dedikálja a legújabb antológiát – Az evolvens kalózait – és könyveiket a Mysterious Universe három regényszerzője: Anthony Sheenard, Harrison Fawcett és Böszörményi Gyula.
A dedikálás 16 órakor kezdődik, és különlegessége, hogy most mind a három szerző megtalálható lesz.
A Galaktika-klub vendége Anthony Sheenard
December 9-én 19 órakor a Galaktika-klub vendége lesz a Nyugati téri Alexandra Könyvesház pódiumán Anthony Sheenard (Szélesi Sándor) író, a 2005. évi Zsoldos Péter díj nyertese.
A decemberi Galaktika rendezvény keretén belül az újság szerkesztői Szélesi Sándort könyveiről, a Zsoldos Péter díjról, illetve a nyertes Sötétség előtt című könyvről fogják kérdezni. A beszélgetés helyszíne a Panoráma terem lesz.
Az Alexandra Könyvesház címe: Budapest, Nyugati tér 7. (a pályaudvarral átellenesen).
A rendezvény szervezői minden érdeklődőt szeretettel várnak.
Megjelent az Ütközet a Meridim felett
A Krisztus-esemény után 2842-ben járunk. A galaxis forrong, a legtöbb bolygón, s a köztes terekben kisebb-nagyobb viszályok, villongások, belharcok dúlnak a helyi kiskirályok, demokráciák, szövetségek, mutánsok és emberek között. Ez a kolóniaháborúk kora, amikor az emberiség igyekszik megvetni a lábát a von Anstetten démoncsászárok által „gazdátlanul” hagyott világban. A felderítőhajók ismeretlen vidékeket kutatnak át, és amikor lakható bolygókra lelnek, a túlzsúfolt háttérvilágokból nyomban személyszállító óriások tömege indul, hogy benépesítsék azokat. A fiatal emberi kolóniákon úgy teremnek a hősök, mint a történelemben még soha, hiszen a rendkívüli megpróbáltatásokat csakis rendkívüli emberek képesek túlélni.
A Korgerán Unió űrhadereje háborúban áll a mutáns Horong Plantunium rettegett flottájával, s az első csatát már el is vesztette. A fanatikus, kegyetlen és rendkívül intelligens horongok célja, hogy kisöpörjék saját űrszektorukból az épp csak letelepedett embereket. Ennek leggyorsabb módja pedig az, ha gyors csapást mérnek a jelentéktelennek tetsző előretolt emberi hídfőállásra, a Meridim-rendszerre, mely hirtelen a galaxis e szeletének legfontosabb pontjává válik.
Ez a történet a kolóniaháborúk egyik legjelentősebb flottaütközetéről szól, melyben mutánsok és emberek, fegyverek és filozófiák csapnak össze. S bár az űrben iszonyú csata dúl, egyik fél sem sejti, hogy a háttérben az egész történelem, a jövő változatlansága a tét.
Böszörményi Gyula első regényével jelentkezik a Mysterious Universe – a Katedrális, Gin Bowman, Brett Shaw és York Ketchikan – világában. Írása félig történelmi dokumentumregény, megdöbbentő részletességgel tárja fel egy kegyetlen és gigászi űrcsata eseményeit – mindkét küzdő fél szemszögéből. Úgy érezzük, mintha egy időutazáson vennénk részt: s mindez már valóban megtörtént egyszer.
A kolóniaháborúk kora
2799-2908
A von Anstettenek bukásával számos addig titkos tudományos ismeret jutott az emberiség birtokába, s ezek között a féregvezetékek mentén való utazás technikája. A világegyetem méretei hirtelen kitágultak: hatalmas személyszállító csillaghajókon, rombolók és diplomata-hajók kíséretében megindult a Tejútrendszer kolonizálása.
Közel száz év után – a 2700-as évek végén – a kolonizációk törvényszerűen vezettek el a fajok közti összeütközésekhez, kisebb-nagyobb háborúkhoz. Százezer fényéves körben lakta be a világegyetemet az emberiség, de még ez is kevésnek bizonyult; a hatalmi ambíciók és a gazdasági törekvések kielégíthetetlenek voltak. Galaxis-méretben azonban már nem lehet egyeduralmat fenntartani, s ahol több tízezer faj él, ott nincs helye egyik dominanciájának sem. Nincs már egyetlen, egységes birodalom, a birodalmak kora leáldozott, százezernyi világ van: császárságok, cárságok, királyságok, köztársaságok, kaganátusok, sogunátusok, szövetségi rendszerek, diktatúrák és anarchiák.
A kolóniaháborúk előtt és során a terjeszkedő emberiség számtalan, nem antropomorf létformába belebotlott, harcolt ellenük vagy szövetséget kötött velük. Ugyanakkor felfedezte azt is, hogy nagyon sok antropomorf létforma létezik a világegyetemben. Ezek jó részéről hézagos exohistorikus kutatások alapján azt kezdték híresztelni, hogy szintén a Földről származnak, és még a jelenlegi emberi civilizáció előtt éltek a bolygón, ámde valami miatt távozniuk kellett. Ezeknek az emberszerű, de nem emberi fajoknak a köznyelvben mutáns lett az összefoglaló elnevezésük. A mutáns fajok legtöbbje a legádázabb ellenségként fogadta csillagrendszereik közé beférkőző emberiséget.
A kolóniaháborúk korának végét a világegyetem utolsó félmillió évének legnagyobb kolonizációs összecsapásától számítják. Ez az összecsapás új korszakot nyit a történelemben, amit úgy hívnak: gilleth-mutáns háború.
Egy kevéssé ismert adalék a mu-ról
Mircea Eliade, a 20. század legjelentősebb vallástörténésze három kötetben (befejezetlenül) feldolgozta a vallási eszmék és hiedelmek történetét. A tibeti vallás címszó alatt rábukkanhatunk a mu kifejezésre is. Kis agytornaként tesszük közzé Eliade sorait, mi is a mu a tibetiek számára…
Tibeti vallások:
Az első királyok csak a nappalt töltötték a Földön; éjszakára visszatértek az Égbe. Nem ismerték a szó szoros értelmében vett halált, hanem egy adott pillanatban varázskötelük, a mu segítségével végleg visszamentek az Égbe. „Ezeknek az első királyoknak, regéli egy bonpo krónika, mind volt a homlokcsontjukon egy mu fénykötél, távoli (vagy feszes) kötél, halványsárga (vagy barna) színű. Haláluk pillanatában szétfoszlottak (mint a szivárvány), a lábuktól kezdve, és beleolvadtak a homlokcsont fénykötelébe. Ezután a mu fénykötél is beleolvadt az égbe.”
…
[A mu mítoszának] jelentősége a tibeti vallásos gondolkodás történetére nézve azonban sokkal nagyobb. Egyfelől ugyanis a mu kötélnek kozmológiai funkciója van: axis mundiként köti össze a Földet az Éggel. Másfelől központi szerepet játszik a Kozmosz-hajlék-emberi test azonossági rendszerben. Végül, egy adott, nehezen meghatározható pillanattól kezdve a mu kötél felbukkan a finom élettanban és azokban a rítusokban, amelyek biztosítják a halott lelkének megszabadulását és égberöppenését.
Mircea Eliade: Vallási eszmék és hiedelmek története III.
Megjelent a Sötétség előtt
December 6-án megjelent az ősz kissé megkésett Mysterious Universe kötete, a Sötétség előtt. Szerzője, Anthony Sheenard ezúttal a Novus Ordo Seclorum korában játszódó történetet vetett papírra. A regény az első Gin Bowman regény.
Az író előszava a Bowman-történetekhez
A Mysterious Universe.világa sok mindenre lehetőséget ad egy írónak. Visszanyúlik a régmúltba, így egy-egy regény lehet historikus alapokon nyugvó történelmi írás, de lehet akár színtiszta science-fiction is, mivel a sorozat az eljövendő ezer év, s a galaxis meghódítását is az olvasók elé tárja. Van benne tudomány és technika, merész és szokatlan tudományos szakkifejezések, eszközök, fegyverek, ám néha ezeken túllépve átrándul a transzcendens és az ezoterikus tudás területére.
Azonban a Mysterious Universe.témák adta rengeteg lehetősége mellett mégis az a sorozat általam leginkább kedvelt tulajdonsága, hogy a szereplőkön keresztül ismerjük meg a világot. Ha Brett Shaw mesél, akkor zsigerien jópofa és vérbelien kalandos, ha York Ketchikan, akkor kicsit zakkant és őrült. Ha a Katedrális intervenciósait követjük nyomon, úgy kemény és küzdelmes, ha pedig Gin Bowmant… nos, akkor sötét és kaotikus.
Ilyen a világ: ezer arca van. Ha jó a kedvünk, akkor szépnek látszik, máskor viszont képes a gyilkos, brutális oldalát felénk mutatni. Van, aki sosem keveredik zűrbe, és meggyőződése, hogy minden a legnagyobb rendben zajlik, más látja a korok és helyek mocskát. Egyeseknek unalmas hely a Föld, másoknak a végletekig perverz. A szerelmesnek romantikus látvány egy égnek meredő szikla, az öngyilkosjelöltnek viszont végzetesen tragikus.
A hű olvasó a Mysterious Universe.egy ismeretlen arcát pillantja meg, amikor elolvassa ezt a regényt. Úgy éreztem helyénvalónak, hogy figyelmeztessem erre. Ez nem York Ketchikan világa és a szereplők sem olyanok, mint a harmadik ezredév végén – jelen történetünk után hatszáz évvel. Itt minden más. Bizonytalan. Komor. Kaotikus. Egy világ, amelyben talán nincs is igazság, és ahol a jó nem mindig győz…
Ez Gin Bowman legelső története.
Anthony Sheenard
Mysterious Universe-sorozat
Inomi SF könyvek
320 oldal
Ára: 1890 Ft.
„Kedvesem, maga nem ember” – Népszabadság, 2004. január 24.
A sci-fi és fantasy kapcsolatát boncolgató cikket közölt kulturális mellékletében a január 24-i Népszabadság az Inomi Kiadó két – a Mysterious Universe és a MAGUS –szerkesztőjével és a kiadó tulajdonosával. A cikk három, egyenként két órás beszélgetésből született meg…
„Induljunk ki abból, hogy a Kheopsz-piramist az Atlantiszról elszármazó wrajkok építették…vagy a megairák.” (Harrison Fawcett: Aranypiramis)
– Furcsának tűnhet, hogy értelmes emberek kitalált nemzetek felépítésével töltik az idejüket. Bár szerintem ez semmivel sem bizarrabb, mint tizenegy egyforma ruhába öltözött embert bámulni, ahogy egy labda után rohangálnak, vagy órákon át körbe-körbehaladó autókat nyomon követni – vélekedik Alan O’Connor, aki négy és fél fantasy regény szerzője. (A fél ebből egy novellafűzért jelent.) Célja, hogy évente legalább egy könyve nyomdába kerüljön, hiszen várják a műfaj rajongói.
– Olyan számomra az írás, mintha rúgó lenne bennem – mondja. – Időnként összehúzódik, aztán kirobban. Az alkotást nagyon szeretem, de nem akarom, hogy munkává váljék, hiszen ez inkább szenvedély. Esténként, amikor hazamegyek, nem a tévét kapcsolom be vacsora után, hanem leülök írni.
O’Connor tehát nem főállásban mesél például egy kísértetvárosról, amelynek lakóit démonlovasok mészárolják le, két diplomája – orvos és közgazdász – három nyelvvizsgája és rendes kenyérkereső foglalkozása is van: jelenleg tanácsadó egy világcégnél. Civil „álneve” pedig: dr. Pálinkás Imre. Azt állítja, legjobb regényeit még mentősként alkotta, kihasználva a hívások közötti szüneteket. A történetek alapja olykor egy videoklip vagy újsághír, vagy álom, a konkrét cselekményt pedig buszon, villamoson találja ki, utazás közben, „odapörgetek fejben ahhoz a fejezethez, ahol éppen tartok, kibámulok az ablakon, és szabadon engedem a fantáziámat.”
„A bandzsító, bamba gladiátor állt mögötte, markában két gonosz kinézetű, szakállas fejszével. Felébredt. De ami azt illeti, ezúttal nem tűnt olyan bambának. Ráadásul egyáltalán nem bandzsított már.” (Alan O’Connor: Síró fém)
– Mondhatnám azt is, hétévesen írtam először sci-fit, mert már az első versem így kezdődött: „Amikor az első csillag az égre lép.” De ekkor még nem sejtettem persze, hogy felnőve tudományos-fantasztikus világokban, és furcsa lények között töltöm majd az időmet – mondja Anthony Sheenard alias Szélesi Sándor, aki történelemtanárként kezdte felnőtt életét, majd volt kisvállalkozó, és újságíró is. 1998-ban a Városalapítók című regénye elnyerte az év legjobb magyar sci-fi alkotása díjat. Magyarországon szerinte negyven vagy ötven félprofi science-fiction és fantasy szerző lehet, „amióta van számítógép, könnyű valami összedobni”, ám közülük jó, ha tízen írnak viszonylag rendszeresen regényeket is, és mindössze négyen-öten élnek kizárólag ilyen művek alkotásából. Ő az utóbbiak egyike.
„Maga nem ember kedvesem – mosolygott de Molay. – Ezt mindketten jól tudjuk. Hanem ízig-vérig meleki. A ritka született meleki nők egyike, látom az auráján…”(Anthony Sheenard: Misztériumjáték)
Tovább olvasom ezt a bejegyzést »
. . .de lőnek is benne űrfegyverekkel. . . – Észak-Magyarország, 2004. január 6.
Misztikus és okkult témák
komoly mondanivalóval,
avagy két fantasy-író álnéven
Miskolc (ÉM –BAL) – Két, olvasói által kedvelt, sőt, rajongott, sokak számára azonban – legalábbis igazi nevén – bizonyára ismeretlen fiatal szerző vett részt író-olvasó találkozón a napokban az egyetemen. Ez alkalomból szerkesztőségünkben is látogatást tettek.
Anthony Sheenard és Harrison Fawcett – ha így írjuk, nevükkel gyakran találkozhatunk könyvesboltok (bár elsősorban tematikus kínálatú üzletek) standjain. Mindketten a hazai rendezvények gyakori résztvevői, szervezői. Ha azt mondom, Szélesi Sándor és Fonyódi Tibor, kevesebben kapják fel a fejüket. A magyarázat: a fantasy-irodalom terén hagyományosan „kötelező ”az angolszász írói álnév használata.
Világok barátsága
A két, merőben magyar fiatalember kapcsolata a műfajjal jó néhány éve kezdődött – egymással pedig immár fél évtizede. Mindketten egy-egy regénysorozat elindításával próbálkoztak, amelyek egyaránt sci-fis környezetben, fantasztikus kulisszák között, fiktív szereplőkkel játszódó, évszázadokon át ívelő történeteket elevenítenek meg. Egyszer csak felismerték, hogy „világaik ”prímán összeilleszthetők: ebből született a Mysterious Universe című regényfolyam (másik közös munkájuk a Kalandor-sorozat). A Harrison Fawcett által kitalált főszereplő népszerűsége immár a Felvidéki Brett Shaw Fanklub létrejöttéhez vezetett.
Klub és kártya
– Az írásaink többsége könnyed hangvételű sci-fi, de legjobban az angolszász irodalomban megszokott space fantasy meghatározás illik rájuk – magyarázza Szélesi Sándor. – Misztikus a hangulat, fantasy a környezet, de lőnek is benne űrfegyverekkel, tehát sci-fi…
– …de a mondanivaló komoly, és az okkult dolgok sem hiányoznak a történetekből –teszi hozzá Fonyódi Tibor. A könyveket az elmúlt években, különböző, a műfajra szakosodott kiadók jelentették meg. A fantasy azért különleges, mert stabil, jól körülhatárolható olvasóközönséggel rendelkezik; kereteiből ritkán tud kitörni.
– Ez igaz, de az utóbbi időben változik a kép. A Harry Potter, A gyűrűk ura, a hasonló témákra épülő komputerjátékok sok gyerek és fiatal érdeklődését felkeltették. E műfaj képes közösséggé kovácsolni az olvasókat. Mi magunk is többnek tekintjük a MU-sorozatot, mint irodalmi alkotás: üzleti vállalkozás is, megpróbálunk köré klubokat szervezni, játékokat, kártyákat készíteni –ismertette Szélesi Sándor.
Interjú Anthony Sheenard-dal – Fantasya.hu, 2003. október
MECÉNÁS, ÁLLAMI TÁMOGATÁS, REKLÁMOZÓK…
Megjelent 2003 október 11-én a Fantasya.hu internetes oldalon
Szélesi Sándor (Anthony Sheenard) az újrainduló MU-ról, az Átjáró magazinról és a fantasztikus irodalom hazai helyzetéről.
FANTASYA.HU: Elég sokféle téren aktív vagy, nem csak sci-fi vagy fantasy terén, de az egyik legfrissebb és talán legizgalmasabb dolog a Mysterious Universe sorozat újraindulása. Milyen utat járt be ez az univerzum a legutóbbi kötet megjelenése óta? Több kiadó is szóba került, számos egyéb szerző neve is felmerült, mint leendő MU-munkatárs. Talán csak te láttál át mindent…
SZÉLESI SÁNDOR: Szerencsés az a sorozat, amely után három kiadó is érdeklődik. Ez megerősíti a szerzőket, hogy érdemes dolgozniuk. Őszintén szólva, a Mysterious Universe történeteinek írása nekünk is szórakozás, és három éve, mióta megszakadt a megjelenések sora, mindvégig készültünk a folytatásra. Voltak és vannak egyéb munkáink, de eljutottunk oda, hogy „most vagy soha”. Már csak azért is, mert a MU világegyeteme folyamatosan épült, és valóban vannak páran, akik segítenének a formálásában.
FANTASYA.HU: Harrison Fawcettel kapcsolatban sokan biztosra vették, hogy ilyen-olyan okokból belátható időn belül nem fog újra sci-fi-t írni. Mi történt, hogy mégis? Ihlet, fenyegetés, egyéb…?
SZÉLESI SÁNDOR: Iszonyú mennyiségű olvasói e-mailt kaptunk, hogy folytatni kellene, és az Internet fórumain többen is kétségbeesve keresték a régi könyveket. Úgy hiszem, ez is hozzájárult ahhoz, hogy Fonyódi Tibi (Harrison Fawcett) a folytatás mellett döntsön.
Fő ok volt az is, hogy Brett Shaw és a Katedrális világát építeni Tibinek is szívügye. Csupán csak mindennapos filmes elfoglaltsága volt az, amely akadályt állított eléje. Hogy most végre leült MU-történetet írni, az óhajok mellett annak is köszönhető, hogy szorosabb időbeosztással él, másrészt meg tudja, hogy addig le nem szállok a nyakáról, míg legalább egy regényt a kezembe nem nyom. És tudom az összes telefonszámát, e-mailcímét, és hogy hol lakik… (nevet)
Nem volt könnyű beilleszteni a munkarendjébe, és legalább annyira köszönettel tartozom Tibor kedvesének, mint Tibornak. Tudom, hogy a romantikus együttlétekből szakítja ki sokszor a MU írása Tibit.
Tovább olvasom ezt a bejegyzést »