Egy évezred momentumai az energiaháborúk magyar katonáitól az űrkalóz vikingekig
2006. január 5. – Magyar Nemzet

Furcsa helyet foglal el a science fiction a magyar irodalomban, illetve hogy egészen pontosan fogalmazzunk, valahol az irodalmon kívül. Majd egy évtizede egy rádióműsor felvétele után egy író, aki hivatását tekintve tudománytörténész, azt mondta nekem, fogalma sem volt arról az elemi ellenérzésről, ami a sci-fit övezi irodalmunk szereplői körében egészen addig, amíg maga is bátorkodott közreadni egy ilyen művet. A fanyalgó fogadtatás aztán eltántorította a műfajtól, sőt, ahogyan mondta, hosszú időbe került, míg az egyszerre köré feszülő gyanakvást sikerült végül eloszlatnia. Ha okát keressük a tudományos-fantasztikus művek felemás helyzetének, el kell mondani, egy időben igen korlátozottak voltak az ilyen alkotások megjelenési lehetőségei, jószerivel a hajdani – azóta újraindított – Galaktikában és a Kozmosz Fantasztikus Könyvek sorozatban merültek ki. Ez utóbbi egyébként is egy furcsa képződménye volt a korabeli magyar könyvkiadásnak, amelyben a méltán híres sci-fi szerzők, például Isaac Asimov opusai mellett olyan írók művei jelentek meg, mint Italo Calvino vagy éppen Adolfo Bioy Casares. A behatárolt keretekből természetesen következett, hogy miután eltűntek a korlátok, a könyvpiacot elöntötték az egyenetlen színvonalú sci-fi és fantasy-könyvek, rengeteg, a divat hullámát meglovagoló fércmű és kevés nívós alkotás – persze ez nem csak erre a területre vonatkozik. Hozzájárulhat még a sci-fivel szembeni ellenérzéshez a magyar irodalomban végbement „történettelenedési” folyamat, mert történet nélkül nehéz működő sci-fit elképzelni. És említsük meg még a gőgöt, ami képes egy egész műfajt negligálni. Nehezen indokolható ez, hiszen a tévedés nagy kockázatát elkerülve kijelenthető, ebben is születhetnek jó írásművek.

Erre példa a közelmúltban a Graal Könyvek Kiadó Mysterious Universe-sorozatában megjelent Az evolvens kalózai című antológia. A kötetben szereplő hét elbeszélés egy elképzelt, 2125-től 3010-ig terjedő, korszakokra osztott jövő, a Mysterious Universe különböző idejéből sorakoztat történeteket. (Napjaink történéseit látva talán szót érdemel, hogy az említett jövő az energiaháborúk korával kezdődik.) Eme világ és a sorozat megalkotója Szélesi Sándor (Anthony Sheenard) és Fonyódi Tibor (Harrison Fawcett). Számos szerző csatlakozott már hozzájuk, közöttük Böszörményi Gyula, aki a Gergő és az álomfogók ifjúsági regényével a magyar mitológiát dolgozta mesévé, illetve Szalai-Kocsis Tamás (I. M. Brod).

A kötetindító novellában (Nem születtek katonának, szerző I. M. Brod) az energiaháborúk korában a Zágonyi Károly nehézdandár sorsát követhetjük nyomon. Afféle nagyon is ismerős magyar történet ez, melyben valamikori hazánk részt vállal az Egyesült Iszlám Királyság stabilitását célzó háborúban, s ugyan több jelentés rögzíti járműveik sebezhetőségét, ám e dokumentumok kézen-közön eltűnnek, Pahocsa László dandártábornokot – aki ragaszkodik a sok pénzbe kerülő javításhoz – végzetes baleset éri. Susanne Watson, a Berkeley Egyetem hallgatója, amatőr Nostradamus-kutató érdekes párhuzamra lel Napóleon és Hitler életrajzában (129, szerző Harrison Fawcett). Rájön, hogy a két ember életének döntő mozzanatai ugyanolyan időközönként, 129 év különbséggel követték egymást. Felfedezéséről beszámol tanárának, akiről kiderül egy különös szervezet, a Katedrális tagja. A Sündörgő nevű űrhajó (Vörös kendővel válladon, szerző Böszörményi Gyula) kapitánya, miután képtelen kitérni, elvállalja, hogy háromkonténernyi wahariánürüléket elszállít a faj által lakott bolygóra. Fizetségül egy waharián technosámán által készített dobozt kap, amely képes testet adni a vágyainak, s azoknak megfelelően megváltoztatni a múltat. Két nő jelenik meg az űrhajón, máshoz nőül ment szerelme mint az ő felesége, és egy örömlány, akinek azt ígérte, magával viszi az útra.

A Mysterious Universe sorozat már jelentős nemzetközi figyelmet vívott ki magának, nem véletlenül. Fordulatos, izgalmas novellák ezek, melyek egy jól kigondolt, koherens világ egymástól térben és időben távol eső pontjairól villantanak fel történeteket, amelyekben a fantasztikum, a lehetséges jövőt megjelenítő képzelet mellett jelentős szerep jut a múltnak, a történelemnek – köztük a magyarnak –, azok feledett vagy nem közismert momentumainak és a gondolati játékoknak is. Ian Watson brit író szavaival „aranykori” science fictionok, jó ízléssel megírt elbeszélések, melyek szórakoztatva tanítanak.

(Az evolvens kalózai. Mysterious Universe-sorozat. Graal Könyvek Kiadó, Budapest, 2005., 385 oldal, 2390 Ft.)

Brém-Nagy Ferenc