Bejegyzések az alábbi címkékkel: ‘fawcett’
Előadás A Korona hatalmáról
2010 október 10-én, az Országos Családi Könyvtári Napok alkalmából, Harrison Fawcett felolvasással és író-olvasó találkozóval egybekötött előadást tartott A Korona hatalma című regényéről a szolnoki Verseghy Ferenc Könyvtárban. Fawcett a regény születésének műhelytitkait osztotta meg az érdeklődőkkel, vázolta az ismert akadémikus és alternatív korona-elméleteket, és beszámolt a Mysterious Universe sorozattal kapcsolatos kiadói tervekről. A MU rajongók először értesültek hivatalos formában a Korona hatalma folytatásnak lehetőségéről, a Pannon Legendák világának további alakulásáról. Olvasói kérdésre Fawcett elmondta, hogy visszatérését a magyar science-fiction irodalomba nagy mértékben meghatározza a filmírói munkásságának alakulása, illetve a Hadak útja sorozat világát idéző történelmi regények írása; új Fawcett scifi tehát nem várható 2013 előtt.
Újra megjelent A Korona hatalma
A 27. században a Démoncsászárként emlegetett IV. von Anstetten uralkodik az ismert világ fölött. Csillagközi birodalmának perifériáján létezik egy bolygó, aminek népéről rémisztő hírek terjednek a galaxisban. A Pannon lakói azok a turániak, akik három évszázaddal korábban a Kárpátia csillaghajó fedélzetén elhagyták a Földet, hogy új hazára leljenek.
A Turáni Csillagköztársaság saját fejlődési utat járt be és híven ápolja történelmét, ám népét megosztotta a pártütés. Amikor távol a Pannontól előkerül a Szent Korona egy 1551-ben elveszett tartozéka, az északi és déli klánok egyaránt a korona nyomába erednek. A kutatást a nagy hírű ereklye után a mágikus hatalommal bíró császár sem nézheti tétlenül és legjobb emberét küldi a korona nyomába.
Brett Shaw praetorianus ezredesnek nincsenek kétségei, hogy a Szent Korona olyan misztikus hatalommal bír, amelynek birtoklásáért a szemben álló felek bármilyen áldozatra képesek.
Harrison Fawcett (Fonyódi Tibor) regénye 2000-ben jelent meg először, és nem sokkal később a könyvesboltok polcain már csak hűlt helyét lehetett találni. A szerző fanyar humorral átszőtt történelmi oknyomozása során a 27. század perspektívájából szemlélve tárgyalja a Szent Korona történetét, a gyakran egymásnak ellentmondó eredet-elméleteket; ismervén az első kiadás utóéletét, bátran kijelenthetjük, hogy művével a magyar science-fiction egyik alapkövét sikerült megteremtenie.
A szerzőről:
Fonyódi Tibor teológia tanulmányai mellett okkult tudományokkal foglalkozott, majd tizenegy éve áttért a sci-fi területére. Első novellájának hőse – Brett Shaw – azóta fogalom lett a honi SF irodalomban. Alapítója a Mysterious Universe világának, több magyar történelmi kalandregény szerzője. 2000-ben Zsoldos Péter-díjat kapott A Katedrális legendája című kötetéért. Ma leginkább forgatókönyvírással foglalkozik, vezető írója a Tűzvonalban és a Géniusz televíziós sorozatoknak, nagyjátékfilmek forgatókönyvírója, társszerzője.
Fonyódi Tibor a Ködlámpában
2009. november 9-én Fonyódi Tibor (Harrison Fawcett) volt a Ködlámpa Irodalmi kávéház vendége. A budapesti Vásárcsarnok mellett, a Pipa utcai Habár kávézó adott helyet az eseménynek. A Mysterious Universe (hajdani) szerzője beszélt pályája kezdetéről és mostani filmes munkáiról egyaránt.
Rendhagyó tanóra Sheenarddal és Fawcett-tel
Rendhagyó, dupla társadalomismeret-filozófia órát tartottak december 8-án Törökbálinton az iskolában. Az órákat a Mysterious Universe írópárosa, Anthony Sheenard és Harrison Fawcett tartották.
Az első tanórában mindkét író elmesélte, hogyan és miért kezdtek el regényeket és novellákat írni, mi motiválta őket, és milyen úton jutottak el az önálló regényeken át a sorozatokig és a szerkesztésig.
A második óra témája a science-fiction és a fantasy kapcsolata – különbsége és hasonlósága – volt. A két témakör elválasztása mellett természetesen szó esett a szerzőpáros eddigi munkásságáról is, kiemelten pedig a Mysterious Universe-világról és az ősmagyar fantasykról.
A rendhagyó órát Ősz Gábor tanár úr szervezte meg
Dedikálás a Duna Plazában
December 10-én, szombaton a Duna Plaza Alexandra Könyvesházában dedikálja a legújabb antológiát – Az evolvens kalózait – és könyveiket a Mysterious Universe három regényszerzője: Anthony Sheenard, Harrison Fawcett és Böszörményi Gyula.
A dedikálás 16 órakor kezdődik, és különlegessége, hogy most mind a három szerző megtalálható lesz.
. . .de lőnek is benne űrfegyverekkel. . . – Észak-Magyarország, 2004. január 6.
Misztikus és okkult témák
komoly mondanivalóval,
avagy két fantasy-író álnéven
Miskolc (ÉM –BAL) – Két, olvasói által kedvelt, sőt, rajongott, sokak számára azonban – legalábbis igazi nevén – bizonyára ismeretlen fiatal szerző vett részt író-olvasó találkozón a napokban az egyetemen. Ez alkalomból szerkesztőségünkben is látogatást tettek.
Anthony Sheenard és Harrison Fawcett – ha így írjuk, nevükkel gyakran találkozhatunk könyvesboltok (bár elsősorban tematikus kínálatú üzletek) standjain. Mindketten a hazai rendezvények gyakori résztvevői, szervezői. Ha azt mondom, Szélesi Sándor és Fonyódi Tibor, kevesebben kapják fel a fejüket. A magyarázat: a fantasy-irodalom terén hagyományosan „kötelező ”az angolszász írói álnév használata.
Világok barátsága
A két, merőben magyar fiatalember kapcsolata a műfajjal jó néhány éve kezdődött – egymással pedig immár fél évtizede. Mindketten egy-egy regénysorozat elindításával próbálkoztak, amelyek egyaránt sci-fis környezetben, fantasztikus kulisszák között, fiktív szereplőkkel játszódó, évszázadokon át ívelő történeteket elevenítenek meg. Egyszer csak felismerték, hogy „világaik ”prímán összeilleszthetők: ebből született a Mysterious Universe című regényfolyam (másik közös munkájuk a Kalandor-sorozat). A Harrison Fawcett által kitalált főszereplő népszerűsége immár a Felvidéki Brett Shaw Fanklub létrejöttéhez vezetett.
Klub és kártya
– Az írásaink többsége könnyed hangvételű sci-fi, de legjobban az angolszász irodalomban megszokott space fantasy meghatározás illik rájuk – magyarázza Szélesi Sándor. – Misztikus a hangulat, fantasy a környezet, de lőnek is benne űrfegyverekkel, tehát sci-fi…
– …de a mondanivaló komoly, és az okkult dolgok sem hiányoznak a történetekből –teszi hozzá Fonyódi Tibor. A könyveket az elmúlt években, különböző, a műfajra szakosodott kiadók jelentették meg. A fantasy azért különleges, mert stabil, jól körülhatárolható olvasóközönséggel rendelkezik; kereteiből ritkán tud kitörni.
– Ez igaz, de az utóbbi időben változik a kép. A Harry Potter, A gyűrűk ura, a hasonló témákra épülő komputerjátékok sok gyerek és fiatal érdeklődését felkeltették. E műfaj képes közösséggé kovácsolni az olvasókat. Mi magunk is többnek tekintjük a MU-sorozatot, mint irodalmi alkotás: üzleti vállalkozás is, megpróbálunk köré klubokat szervezni, játékokat, kártyákat készíteni –ismertette Szélesi Sándor.
„Író vagyok, nem csillagjós” – Átjáró Magazin, 2002. június
Fonyódi Tibor – irodalmi nevén Harrison Fawcett – két megjelent kötettel is dicsekedhet idén tavasszal. Áprilisban látott napvilágot egy válogatás legjobb sci-fi írásaiból, illetve május végén jelent meg, immár saját nevén, egy különleges, misztikus kalandregény, amit talán fantasynek is lehet nevezni. Ez utóbbi a hun-magyar történelembe és mondavilágba kalauzolja el az olvasót.
– Mi motivált arra, hogy írni kezdj?
A génjeim, másra nem tudok gondolni, és a döntés nem egy pillanat alatt született meg. Ha jól emlékszem, a Megátkozott, bolond világban írtam, hogy sámánná válás folyamata sem ott kezdődik, amikor a vasárnapi leves evése közben letesszük a kanalat, és bejelentjük, hogy pap leszek, anyám, ne is próbálj visszatartani… Tíz éves lehettem, amikor először éreztem ellenállhatatlan kényszert a fehér lap telerondítására… csúnya szó, de a lényeget kifejezi… és mielőtt megkérdeznéd, írói példaképem nem volt. Akkor még nem.
– Ehhez képest viszonylag későn, harmincéves korodban, kezdtél el írni, miért?
Inkább akkor kezdtem el komolyabban foglalkozni az írással. Addig a fióknak dolgoztam.
– Rátaláltál arra, aki stílusban hozzád közel áll?
Igen.
– Mégpedig?
James Clawell.
Tovább olvasom ezt a bejegyzést »